Itt van az ősz, itt van újra...

Bizony, ismét elérkezett az utolsó hét a nyárból, ami egy részről rémisztő, másrészről viszont egy kicsit pozitív. Félre értés ne essék, imádom a nyarat, bulikat, a szabadságot, illatokat, de így visszagondolva nagyon szétszórt lettem, és nem csináltam semmi igazán hasznosat, gondolok itt pl. egy munkára (bár azért letettem egy angol nyelvvizsgát és javában benne vagyok a vezetésben, szóval azért nem voltam olyan rossz :D), de azért mégis jó lesz visszarázódni egy normális, beosztott életbe, mert tényleg hiányzik. Többek között ezért szeretem a sulit: rendszerezetté válik az életed, oké, korán kell kelni, de legalább nem alszom át a fél napot, mint most. De közben találkozhatsz a barátaiddal, és nincsenek folyamatos bulik, amik nagyon jók és élménydúsak, de én egy kicsit belefáradtam :D Vicces, hogy ezt pont én mondom, de így igaz, szóval egy kis nyugi jót fog tenni nekem, nem beszélve arról, hogy lesz még ezernyi szünetünk, amit kihasználhatunk. És egy igazán jó pont: végre értékeljük a hétvégéket és a pénteket, mivel eddig egész héten döglöttünk, most ősszel pedig imádkozunk, hogy túléljük a hetet, és mosolyogva lépünk ki a suli kapuján, de szerintem nem csak pénteken, hanem minden egyes nap.

Amikor a suli megkezdődik, mindig megtervezem, illetve csak tervezgetek a jövő tanévre nézve, sorba veszem a hónapokat, hogy kb. miket fogok csinálni, milyen programok lesznek, és hogy fogom túlélni az évet, de mindig valahogy túléltem, és így visszagondolva elég lazák voltak, én nem veszem soha olyan görcsösen a sulit, így könnyű, de azért nekem se megy olyan könnyen a visszarázódás :D És holnap fogom megvenni a tancuccokat, füzeteket, tollakat a sulihoz, ezt kislányos lelkesedéssel szoktam várni, nem tudom miért :)

Nem tudom, hogy vagytok vele, de én a napokban örültem, hogy sokkal élhetőbb lett a hőmérséklet. Persze, azért hiányoznak a nyári esték, mert azok a kedvenceim, de örülök, hogy most már fel tudok venni egy blézert, vagy egy zárt cipőt, nem kell mindig azon agyalni, hogy milyen lengén öltözzek, használhatom a pulcsikat, ingeket, amiket most szereztem be. Szerintem nyáron nehezebb öltözni, mint mondjuk ősszel, mert nem tudsz mindig csak sortban lenni, de akkor miben másban, persze ott a szoknya, de ez eléggé korlátozza az embert. Van egy csomó tök jó pólóm, amit nem tudtam felvenni, mert mindig olyan dögmeleg volt, hogy csak ujjatlan semmikben tudtam átvészelni a napot és az estét is. Na és természetesen most már a kedvenc sáljaimat is be tudom vetni a hétköznapokban, mert eddig el is felejthettem őket, pedig jobbak, mint egy-egy kiegészítő.

Szóval ennyi bíztatást tudok nektek/magamnak adni, nem baj, hogy itt az ősz, meg a suli, legalább egy kicsit hasznos leszek, és tanulok valamit :D

Önbizalom-hol vagy?

Sok blog témája vagy akár csak egy-egy bejegyzésének témája az önbizalom. A mai bejegyzés apropója egy (vagy inkább több) személyes eset az elmúlt 1 hónapból, amik nem érintettek valami pozitívan engem. Mindegy, nem is akarom részletezni, de természetesen az önbizalom téma körül ismét egy srác kering, de nem akarom, hogy ez az egész egy teljes pszichológiai bejegyzés lenne sajnáltatással vagy emlékezéssel, mert annak nincs értelme, hiszen kívülállóként azt sem értem, hogy miért is foglalkoztat engem. A lányok abszolút kiszámíthatatlanok és érthetetlenek, még önmagamnak is. :) Elsősorban magamat szeretném egy kicsit rendbe rakni, erre pedig adott a lehetőség:a blog. És ha már lefirkantom a gondolataimat, másokkal is szívesen megosztom, ösztönzöm vagy "helyre lököm", egyszóval igyekszem egy kicsit rózsaszínesebbé tenni a mostani érzéseimet.

Sosem voltam egy öntelt lány, de tényleg. Mindig csak negatívabban láttam magam, mint a külvilág, pedig nagyon igyekeztem, hogy ez megváltozzon, és sikereket érjek el. Mert az önbizalom számomra ott kezdődik, amikor elismered a sikereidet, és meglátod, hogy mi mindent képes vagy elérni. De ebben az évben valahogy úgy éreztem, hogy semmi, de SEMMI nem úgy alakult, ahogy azt én terveztem. Itt tényleg nem kell nagy dolgokra gondolni, csak számomra voltak azok és nagyon fontosak, de természetesen a helyzetem cseppet sem volt ennyire depis, mint aminek most lefestem, de akkor így éreztem magam a pici, jelentéktelen problémákkal karöltve. Az az érdekes, hogy ebből szinte senki nem látott semmit, mert én 0-24 mosolygok, vagy szimplán rendben vagyok, soha nem szerettem kimutatni, ha rossz kedvem van, stb, mert önzőségnek tartottam azt, ha más emberekre akasztom át a hangulatomat vagy a gondokat (itt megemlíteném, hogy más az, ha elmondod valakinek, mert csak jó lehet!).

Aztán kezdtem kilábalni ebből a helyzetből, jött a nyár, új lehetőségek, új barátok, új ismerősök, és ilyenkor próbálom máshogy látni a dolgokat, pozitívabb lenni, és örülni minden apró történésnek, ami akkor történik, minden jó beszélgetésnek. De sajnos ez valahogy túl "shiny" volt a sorsnak, és mindig egy picit belezavar. És ekkor jönnek képbe esélyes srácok, de most itt koncentráljunk egyre. Gondolom, nem kell tovább folytatnom a történetet, elég annyi, hogy nem mosolygós smiley-val ért véget a dolog, legalábbis per pillanat nem.

Amúgy elég kellemetlen és rossz dolog, hogy az önbizalmunk egy sráctól függ. És ezt persze könnyű mondani, hogy ne érdekeljen, keress mást vagy ne figyelj oda rá fb-n, de ez nem így megy. Egy szó, mint száz, letört a dolog, de azért nem sírtam, nem olyan rossz a helyzet :D Inkább csak elkezdtem gondolkodni azon, hogy vajon akkor mi lehet velem a baj? Mi az a tényező, ami szétválasztott minket, amikor olyan jókat beszéltünk az egyik este? Mi történhetett? Mi történt?
Ezeket a kérdéseket szoktam feltenni magamnak, és ma úgy döntöttem, hogy persze, fájnak ezek a dolgok, de nem éri meg hosszú napokat, órákat, perceket eltölteni ezekkel a kérdésekkel, és azok megválaszolásával. Egy kérdésre azért válaszolhatunk, mégpedig az elsőre: nincs velünk semmi baj! Mert ha órákig beszélgettetek, akkor a belsőd rendben, és nagy valószínűséggel a külsőd is :)
Itt az a végszó: nem mindenkinek vagyunk a tökéletes választás, bármennyire is akarjuk. Gondoljatok csak bele, a fiúk nem játszadozzák ezt magukban, ha egy lány visszautasítja őket. Hát vegyünk róluk példát, és vegyük lazán az ilyen eseteket, mert ettől a folyamatos önmarcangolástól nincs önbizalmunk, bizony!


Hajrá mindenkinek, nehéz menet hozzászoktatni magunkat ezeknek a helyzeteknek az újraértelmezéséhez, de hátha mi lányok is egyszer olyan lazák és cool-ak lehetünk, mint fiútársaink. És tudjátok mit kívánnék egyszer? Hogy forduljon meg a kocka: egyszer a fiúk is legyenek és érezzenek többet a cool-ságnál :)

Rossmann shopping és akciók

Kb. 1 hete jártam a Rossmann-ban, és bizony nagy(obb) leárazásokkal találkoztam, így nem távoztam üres kézzel :D

 

Catrice körömlakk-régóta kerestem egy kék lakkot, mert még nem volt, bár sajnos ez sem az igazi tengerkék, inkább egy szürkés árnyalata, de őszre és szerintem nyárra is még jó lesz. (400 Ft)

Mattító körömlakk-a listám első helyén állt, nélküle nem is akartam hazamenni. Többet vártam tőle, valahogy mások képein sokkal izgisebbnek tűnt, hogy nem csillog, hanem visszafogott az egész. Én csak pirossal próbáltam, talán sötét színekkel jobban fog mutatni.(500 Ft)

 

Ez a szemhéjpúder is fillérekért volt, sok-sok más társával együtt, amit megint szintén nem értek, hogy miért?! :D Hiszen gyönyörű szín, jó minőség, persze én örülök a legjobban, mert nem számítottam ilyen jó vételekre. Itthon aztán rájöttem, hogy van itthon egy ilyesmi színem, de az nem ilyen határozott kék és valahogy nem is ilyen jó (300 Ft)

Nyilván látjátok, hogy ez nem a saját képem, nem tudom elképzelni, hova tűnhetett a rúzsos művem, de mindegy. A Catrice rúzs 300 ft-ba került, amit nem is értettem, hiszen nagyon extra szín, de feltéve szerintem abszolút viselhető. Szerintem a sötétebb bőrű lányokon jobban mutat, ők mindenképpen próbálják ki :)

Egy kis megemlékezés és hasonlóság

Azért készült ez a kis "bulvárosabb" bejegyzés ide a blogra, mert nagy tisztelője vagyok Heath Ledger-nek, és ma láttam egy képet a lányáról, aki hirtelen nőtt fel a szemünk láttára, és nem is képzeltem volna, de kiköpött apukája. Nyilván ez nem könnyű Michelle-nek sem, és a többi hozzátartozónak, hogy mindennap újra és újra meglátják a kislányban a tragikus módon eltávozott színészt. De legalább a kislányban így továbbélhet az apukája emléke, és talán ő lesz a következő Heath Ledger, csak lányban :)


És bocsánat, hogy egy posztban, de ha már a hasonlóságnál tartunk, muszáj megemlítenem Reese Witherspoon-t, és lányát, Ava-t, akik még ennél is sokkal jobban hasonlítank (már-már félelmetesen :D).



Igyekszem "rendesebb", a blog témájához tartozó bejegyzésekkel is szolgálni már, de annyi a dolog és a feladat és olyan kevés az időm, hogy szegény blogomat már kezdi belepni a por :D Szép napot nektek!

Leárazás körkép 2012

Tegnap sikerült ismét megvetni a lábam egy nagy plázában, ezért tudok nyilatkozni a leárazás állapotairól. A Bershka-ba vezetett az első utam, ahol a lenge nyári felsők 1400 és 2000 ft körül mozogtak, ami abszolút jó ár, tekintve, hogy vettem egy pulcsit 1400-ért és egy inget 2000-ért (kép majd később). Megéri bemenni, hiszen olyan felsőket adnak potom pénzekért, amik korábban 4500 ft-ba kerültek vagy még többe. Vannak nadrágok is, természetesen csak kis méretekben.
Stradivariusban már nagyon gyér a kínálat, bár itt is be lehet szerezni temérdek csipkés holmit, itt dominálnak a jó szoknyák, de kabátokból és blézerekből is találni ezt-azt.
Pull and Bear-ben még sok értékes ruha van kb 3000 ft-ért és 4500 ft-ért, amk nekem igazán tetszettek, nem is értem, hogy miért nem keltek el. Vannak még fürdőruhák is 1-2 méretben, ja és vannak kardigánok is.
Zara-ban már igen kifogyott minden, tavaly ilyenkor még roskadozott a bolt az olcsó áruktól, nem tudom most mi van. Természetesen most is ki lehet fogni jó árukat, csak keresni kell őket. Itt vegyetek blézert, mert 14 ezer helyett 7 ezerért vannak, és a Zara szerintem elég jó minőség, úgyhogy én vettem egy menta színűt.
Ennyi boltban jártam-keltem idő hiányában, szerintem a türelmeseknek abszolút megéri, mert kevés áruból még mindig ki lehet hozni valamit. Képekkel még tartozom :)

Piros körmök

A jó öreg piros-vörös lakkok soha nem mennek ki a divatból, ezért érdemes akár többet venni, hiszen megannyi árnyalatuk létezik, és a legtöbb gyönyörű. A piros sok mindenhez megy, és bár egy piros ruhám sincs, mert egyszerűen nem tudom magamon elviselni, annál többször vetemedek arra, hogy kipirosítsam a körmeimet.

 

Nagyjából mostmár rendben vannak a képek, de azért nézzétek el, hogy még mindig nem olyan szépek, de a színre akartam koncentrálni. A lakk Moyra, egy réteget kentem fel, az is elég volt. Nagy üveg, érdemes beszerezni (500 ft). 

Új Essence Color&Go lakkok

Mint tudjátok, 2012. augusztustól meg fognak újulni az Essence lakkok. Ez még nem tudom, hogy mennyire jó nekünk, vásárlóknak, de azt tudom, hogy az árát fel fogják emelni, tehát már 499 ft lesz, amit kerekítsünk csak 500 ft-nak. Ezen egy kicsit meglepődtem, hiszen miért kellett arculatot váltani, amikor szerintem így is eszméletlen jól ment az üzletük. Persze, nyilván egyre nagyobb nyereséggel akarnak dolgozni, és mivel tényleg nagyon népszerűek lettek a lakkok, ez volt a tökéletes időzítés, hogy megújuljanak, és dráguljanak, amivel nem értek egyet, mert egy jól megszokott dolgot nem feltétlenül megváltoztatni, és az új nem mindig jó. Bár remélem, hogy a minőségük ugyanolyan jó, de azt hiszem, kell keresnem egy másik márkát is, mert az egy dolog, hogy 500 ft lesz, de ugyanolyan kicsi lesz az üvegcse. Így mindjárt jobb választásnak tűnik egy Lovely lakk a maga 400 forintjával, plusz nagy üvegével vagy egy Moyra lakk 500 forintért ismét nagy üveggel és sok jó színnel, ráadásul ezek nem feltétlenül gagyi minőségűek, persze, nem minden színük kiváló.

De mindezek ellenére természetesen kíváncsi vagyok a lakkokra, plusz az új kollekciókra, hátha ki tudnak még valami jót találni, bár szerencsére az Essence ebben mindig is nyerő volt: sokféle kollekciót kidobott már, amik igazán népszerűek voltak (ready for boarding, ...).

Ötletek, tartozások, Rossmann leárazás

Igen, még mindig tartozom nektek a fesztiválos szettekkel, és nagyon sajnálom, hogy nem haladtam vele, de olyan hosszú idő, míg ráveszek valakit (mondjuk anyát), hogy végre kapjon le de ahhoz fel is kell öltözni, smink, kiegészítő, miegymás, mert nem egy utcai szettet mutatok be, hanem egy fesztivál feelingeset :D De nem felejtettem el, ne aggódjatok, egyszer csak készen leszek ezzel a projectel is és max majd jövőre hasznosítjátok a tippeket :D
A következő challenge egy 31 napos kis fotókészítés, ami szerintem nagyon jónak ígérkezik, bár azt még nem tudom, hogy egybe nyomjam le augusztusban, vagy mindennap. Ezen még agyalok...


Természetesen én sem maradok ki a vásárlásokból, mivel leárazások is vannak plusz nyáron valahogy kifogom a jó áru cuccokat, így lesz egy jó kis shopping bejegyzés is, talán video formában, még nem tudom.
Egyébként mi a véleményetek a shoppingos bejegyzésekről? Mert én nagyon szeretem őket másoknál olvasgatni, ki mit vett a leárazásokon vagy csak úgy ebay-es szerzemények olcsón, de néha olyan hülyén érzem magam, és az az érzésem van, mintha az orrotok alá dörgölném, hogy na nekem ez van és meg tudtam venni. :/ Egyébként hozzá kell tennem, hogy én a legtöbb alkalommal olcsón szoktam vásárolni. Lehet, hogy több cucc összejön, de én soha nem szoktam elvetemülten drágán vásárolni, mindig csak olyanokat veszek meg, amiket bárki meg tud venni.

Természetesen nem csak ruhák vannak, beauty termékek is, plusz el kell mennem a Rossmann-ba, mert kellene 1-2 körömlakk, mert most elég nagy leárazások vannak a Rossmannokban, érdemes bekukkantani, mert Catrice termékek is szép áron vannak, én most vettem egy kék körömlakkot, ami inkább szomorú kék, és nem boldog kék, amit venni akartam, de ez is jó lesz :D

Egyébként hogy telik a nyaratok? Vagy aki dolgozik, annak hogy telik a munkaidő, mivel éltétek túl ezt a tegnapi meleget? Én a Balatonnal természetesen, de így sem volt könnyű :)

Pasztell körmök-inspiráció

Szeretem a pasztell körmöket, olyan nőiesek, és abszolút minden korban és eseményen megállják a helyüket, ellentétben sajnos a neon körmökkel. Így aki a visszafogottabb stílust képviseli, annak mindenképpen jobb, ha ilyen körmökkel próbálkozik. Legtöbbször én is a pasztellt választom a rikító körmök helyett.








Remélem inspirálódtok, én mindenképpen, mert eddig csak egy körömlakkot használtam, mostmár minimum 2 akad egyszerre a kezembe, szóval fejlődöm :)
A következő project az ombre köröm lesz, remélem, összejön valami :)

Nyári parfümök, illatok

Mint tudjátok, itt nyaralok a Balaton mellett, ezért nem ígértem biztosra bejegyzéseket, de azért igyekeztem :) Az idő természetesen kiváló (több, mint kiváló), de annyira hiányzik a kis blogom, hogy muszáj néha-néha felkukkantanom és írni néhány sort.
A következő bejegyzés témája kedvenc parfümjeim és testpermeteim lesznek, amiket bátran ajánlok bárkinek, ráadásul a legtöbb elérhető áron található meg. (A képek nem sajátok, de gondolom elhiszitek, hogy kipróbáltam őket és nem handázok össze-vissza :D)

A kedvencem, amit 1 éve kaptam egy Zarás parfüm, a neve Fresia. Fűszeresebb illat, sokszor tüsszögök is rendesen, amikor magamra fújom, de amikor beivódik és eloszlik akkor nagyon kellemes, határozott illat. Én egész nap viseltem, de szerintem a legideálisabb, ha este fújjátok be magatokat, mert ez egy esti illat (legalábbis a számomra). Zara 4000.-


A másik nagy szerelem a DKNY Be Delicious almás parfümje, amit igaz, nem vettem meg, csak egy kis termékmintát kaptam belőle, de az már elegendő volt ahhoz, hogy egymásba szeressünk. Légies illat, gyümölcsös és bármikor használható. Amikor én nézegettem, akkor olyan 10 ezer fortint körül volt, úgyhogy el is köszöntünk egymástól, mert nekem ez egy parfümért már sok.


A másik nagy kedvencem egy Esprit testpermet, amit én abszolút parfümnek használtam, bár anyukám nem szerette :D Ez egy bohókás illat, friss, inkább virágos illat jellemző rá. Nekem 1 év alatt fogyott el körülbelül. DM és egyéb drogériák 2700.-

Egy másik testpermetet is vettem még télen, készülve a jobb időre, de télre is abszolút megállta a helyét. Ez az illat pedig az Avon-tól van: virágos illat, szerintem hamar elmúlik, de rettentő sok, tehát bátran használhatjuk, pláne, hogy 1000 ft. (ebből a sorozatból ajánlom a szilvásat, az sokkal édesebb, de abszolút nyerő, viszont a dinnyés már rettentően cukros és sok, szóval azt inkább hanyagoljátok, mert olyanok lesztek, mint egy nagy torta)

Túlméretes szöszi

A minap megnéztem a Túlméretes szöszi c. filmet, mert már több jó kritikát hallottam róla, és kíváncsi voltam, vajon tényleg olyan tinifilm lesz-e, mint amit a borítója sejtet, vagy egy normálisabb alkotás. Kellemeset csalódtam, mert tényleg egy értékes film volt, amit mindenkinek érdemes megnézni. Természetesen a kritikai részét nem itt, hanem max az All Day Unique Critics-en olvashatjátok :)

Nem akarok a tartalomra vagy a szereplőkre koncentrálni, egyszerűen a mondanivalóra. Érdekes témát boncolgat, ami kissé kényes is, több szempontból is. Ha kimegyek az utcára és látok egy kövér embert, nekem is az az első gondolatom, hogy azta, vajon mi történhetett vele, és nem néz ki valami fényesen. Nyilván én nem fogom őket bántani, vagy csúfolni, nem abba a csapatba szeretnék tartozni, inkább megtartom magamnak a véleményemet. De van olyan eset is, hogy meglátok egy kövér-teltebb lányt, és mégis azt mondom, hogy ejha, még így is jól néz ki, pedig nem is ezt várnád.

Nekem mindig is foglalkoznom kellett a súlyommal, már egészen pici korom óta. Nem akarok olyan erős szavakat használni, hogy küzdöttem és szenvedtem, mert ez egyáltalán nem igaz, inkább az aranyközépút megtalálása okozott némi problémát számomra, de azt hiszem már a helyes útra tévedtem. Csak hogy valaki még mindig keresi ezt az utat, csak sajnos neki nagyobb és súlyosabb problémái vannak, mint 5 kg plusz; neki már mázsás súlyproblémái esetleg egészségügyi problémái vannak.

Ebben a filmben mindkét oldalt láthattuk: a vékonyak szemszögéből és a kövérek szemszögéből is egyaránt képet kaphattunk az érzésekről, gondokról amik körbeveszik ezt a témát. Én vallásos suliba járok, és ott egyáltalán nincs kigúnyolás és sértegetés (legalábbis legtöbbször), persze nem élünk cukormázas szeretetben, de nem viselkedünk egymással úgy, mint a filmben. Sajnáltam a sértegetéseket hallgatni, hogy mindennap ugyanezt kell átvészelniük ezeknek a diákoknak, de szerintem ez lehetett volna egy nagyon jó indok vagy mozgatórugó, hogy igenis le kellene fogyniuk, mert hiába gúnyolódások, bizony sajnos ezek igazak voltak.
Viszont tudom azt is, hogy az őszinteség és a biztatás eme formája nem minden ember számára ösztönzőek, gondolok itt arra, hogy a szülei lehet, hogy beszéltek volna a fejével, de amíg ő nem dönti el magában, hogy neki bizony le kell fogynia, addig ez csak bántás a részéről, nem úgy éli meg, mintha jót akarnának neki a szerettei.
Van 1-2 ismerősöm, aki ugyanebben szenved, de sajnos nem merek erről velük beszélni, vagy megmondani nekik a véleményemet, mert legalább a legjobb barátjuktól ne kioktatást vagy kritikát kapjanak, hanem inkább elfogadást, hogy úgy érezze, a társaságukban biztonságban van. Tudom, hogy ez nem egy jó taktika, mindenképpen valahogy változtatni kellene rajta, de nem könnyű dolog.

Elsősorban nem könnyű ezekkel az emberekkel együtt élni vagy elfogadni őket, és itt most nem a testi adottságokról beszélek, hanem a belső tulajdonságaikról. Sokkal könnyebben megsértődnek, a lelkükre vesznek dolgokat, amiket egyáltalán nem kellene, és ahogy a filmben is elhangzik, minden rosszat vagy negatívat a kövérségükkel/túlsúlyukkal magyaráznak. Elsősorban amikor egy ilyen szituációba kerülnék, úgy kezdenék hozzá a beszélgetéshez, hogy elmondom, nem azért kell változtatni mert az egészség ide vagy oda (az is fontos, de ebben az esetben ez nem igazi nyomós indok egy elkeseredett embernek), hanem a szociális életéért és azért, hogy ne vágja el magát az emberektől. Egy túlsúlyos embernek mindig kiül az arcára, hogy mit gondol, magáról, túlságosan visszahúzódó lesz, és szerintem megint egy nyomós indok, hogy a környezetében levőket ugyanúgy le tudja hangolni az a hangulat, ami őt körülveszi, és ez cseppet sem jó.

Szörnyű dolog, amikor a legjobb barátoddal nem tudod megbeszélni a fiúügyeket vagy egyáltalán nem beszélhetsz neki sok mindenről, mert félsz, esetleg megsérted, vagy a lelkébe gázolsz azzal, hogy ő ezekből mind kimarad. Pedig elsősorban az, hogy kimarad, az főleg ő hibája, nem a tied. Magamat is azzal bíztatom, hogy soha nem szabad feladni a küzdelmet, akár én vagyok a soros a fogyásban (azért remélem ilyen szitu soha nem fog történni), akár más ismerősünk, akár anyukánk.